"Ki igazán szeretett"
Egy vidám forgatag közepén találkoztam vele .
Magas volt , karcsú, és vidám , majd igy szolt hozzám :- Jössz táncolni ?
Én alig tudtam kimondani hogy :- igen !
Az együttes hosszú számba kezdett, s minket a tömeg elsodort.
Én éreztem ,hogy az első perctől kezdve szeretem.
Búcsúzásnál igy szólt hozzám :- Szeretlek !
Lassan egy fél év telt el , milyen gyorsan telik az idő.
Boldogan éltünk még ,meg nem történt a tragédia!
Egy fórró nyári nap az iskolából hazamentem,
mikor megláttam ki jött velem szemben.
Igen Ő volt!
Én integetni akartam hisz ö már messziről intett, mégsem tudtam felemelni a kezem .
A kezét egy lány szoritotta . hát igy szeretett ő engem ?? Ezt tette én velem ??
Én inkább meghalok-gondoltam magamban -Igy mit ér az életem ?
A kanyarban felünt egy fekete Opel. Ugy jött mindt valami vezsedelem .
Én váratlanul az úttestre léptem , S a többire már nem emlékszem.
Mikor magamhoz tértem , nagy tömeg ált körülöttem .
Csak az épp nem ált ott, akit szerettem.
Akor vettem észre hogy melletem egy test hever . Igen ő volt az .
Félig holt félig eleven
De még megszólalt :- Az a lány a hugom volt !
A fiú szeme a messzeségbe meredt ajkán egy csep vér jelent meg .
Gyengülö kezével megfogta a kezem s egy utolsó mondatot súgott nekem : - Gondolj nyugottan bármit , én igazán szerettelek !
Győztesnek a halál bizonyult .
Mardossa az önvád a lelkemet , és az életemet , mert voolt egy fiú , ki úgy halt meg :
"Hogy igazán szeretett!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése